A szellemiség végső oka és forrása minden létnek.
Egyetlen lét van. Nincs a testi világ mellett álló, abba kívülről beavatkozó isten vagy szellemi világ. Test, lélek és szellem áthatják egymást. Minden testinek és lelkinek szellemi oka van.
A szellem nem élettelen valami, nem csupán reális “tényező”, hanem minden realitás tényszerű okozója és forrása. A legmagasabb formáját a vallások általában istennek, abszolútumnak, örökkévalónak stb. nevezik.
Az embereknek van teste, aminek formája van. Van lelke, hiszen belső élményeket él át, és van szelleme aminek révén képes a testi és lelki dolgok fölé emelkedni. Ez utóbbi nyilvánul meg az önálló gondolkodás képességében, a kérdezésben, a saját vágyakozó érzésekben stb., egyszóval mindabban, aminek a révén az ember leginkább kitűnik a természet lelkes élőlényei, az állatok közül. Az igazság, szépség és jóság a világ szellemi részéhez tartozik és az ember is magába fogadja ezeket. Ezáltal egyedül az ember tud “szellemes” lenni a földi élőlények között.
Teste révén az ember a testek világához, lelkével a lelki világhoz, szellemével pedig a szellemi világhoz tartozik. Az ember egyidejűleg három világban tartózkodik és ez a három egységet alkot.

Forrás:  Gellér Ferenc –  Szellemi útmutások a  21. századra